Keresés:

Olcsó sövényt, exkluzív örökzöldeket keres? Itt megtalálja:
sövények.hu tuja.biz
Kerti praktikák


Vissza a fórumok listájához

 Barabás Anikó   [ 2009.03.26 09:29:01 ]  #581
Kedves Pápai Antal !


Segítségét kérném jezsámen bokrommal kapcsolatban. 3 éve ültettem, azóta egyszer sem virágzott. Egészségesnek tűnt minden évben, vesszőit bőven hozza, de csak levei vannak. Napos helyre ültettük, vízellátása rendben, mellette 2m-re lévő hibiszkusz gyönyörűen virágzik. Ősszel megritkítottam.Mi lehet a baj ?
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.03.24 15:34:25 ]  #580
Kedves Emese!



A mi éghajlatunkon örökzöld futó- (kúszó)növény meglehetősen kevés van. A legmegbízhatóbb kúszó örökzöld a borostyán. Napon lassan indul meg, de némi öntözéssel könnyen megszokja a helyet és akár 60-80 cm hosszú hajtásokat is fejleszt. A kőkerítésre léggyökereivel kapaszkodik. Az alapfaj a legjobb tűrőképességű. Sok színes és szeldelt levelű fajtája van, ezek csak védett fekvésben télállók.


Humuszos, jó vízgazdálkodású talajba ültethető a japán lonc (Lonicera japonica). Levelei télizöldek, védett környezetben és enyhébb teleken csak tavasszal, közvetlenül a korai kihajtás előtt hullnak le. Kellemes illatú fehér virágai júniustól nyílnak. A Halliana fajta gazdagon virágzik. Feltétlenül támasztékot igényel.



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Molnár Emese   [ 2009.03.24 14:14:03 ]  #579
Kedves Pápai Úr!



Szeretnék érdeklődni, hogy pihenőkertbe egy majdnem három méter magas, 5O méter hósszú kőkerítésre milyen kúszónövény illik, ami hamar nő és örökzöld?



Köszönettel: Molnár Emese
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.03.24 10:25:53 ]  #578
Kedves Miklós!



Legutóbbi hozzászólásomban választ talál kérdésére.


A dió minden része tartalmaz más növény fejlődését gátló anyagokat, de ha a lehullott növényi részeket a kioldódás előtt rendszeresen összeszedik, és a fa alsó lehajló ágait levágják, az árnyéktűrő fűkeverékből vetett gyep megmarad a fa alatt. Természetesen az erősebb gyökér konkurencia, az árnyék, és a dió gyökérzetéből származó vegyi anyagok miatt gyengébb fejlődésű gyepre lehet számítani. Más árnyéktűrő gyeppótló évelő is ültethető a fa alá, de azokról nehezebben lehet összegyűjteni a lehullott növényi részeket.



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Miklós   [ 2009.03.22 21:18:51 ]  #577
Kedves Pápai úr!



Szeretném megkérdezni,hogy a diófa alatti részen miért nem lehet kulturnövényt termeszteni és a levele,vagy a virága okozza a problémát? Egyáltalán mit lehet oda ültetni? Még a fű sem marad meg igazán.
 Zita   [ 2009.03.13 13:16:35 ]  #576
Kedves Pápai Antal!


Nagyon köszönöm a válaszát, azt hiszem, hogy alapos nyesegetéssel inkább a diófa mellett döntunk, mert nyáron nagyon szép.


Üdvözlettel,


Zita
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.03.13 11:11:56 ]  #575
Kedves Zita!



Amennyiben nem terhes a diófa jelenléte, nem feltétlenül szükséges kivágni. Saját tapasztalatból tudom, hogy az öreg diófák is nagyon jól tűrik az ifjítást, akár a radikális beavatkozást is elviselik. Az is elég, ha csak az alsó vázágak maradnak meg, gyönyörűen újra nő a korona.


Ha mégis más gyümölcsfában gondolkoznak, elültethetik a korona széléhez, de arra számíthatnak, hogy amíg a diófa „nyomja” az egyik oldalról féloldalasan fejlődik a kis fa, tehát célszerű rövid ideig tartani a társbérletet. A dió gyökérzete miatt is lassabb növekedésre kell számítani.


A dió levele és gyökérváladéka is tartalmaz fejlődést gátló anyagokat, de csak ettől nem pusztulnak el a növények. A diófa alatt általában azért nincs fű vagy más növény, mert hosszú ideig marad a fa alatt a lehullott dió lomb, amiből kioldódnak a káros anyagok, illetve a fényigényes fű vagy más növény nem tud fejlődni a fa alatti mélyárnyékban. Sokáig tartott magát az a vélemény, hogy a dió levelet nem szabad komposztálni. Komposztálásban járatos szakértőtől hallottam, hogy bátran lehet ezt a levelet is komposztálni, de legalább 2 év kell, hogy a levelek földdé érjenek. Ekkorra már a fejlődést gátló anyagok is elbomlanak.



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Zita   [ 2009.03.08 12:41:29 ]  #574
Kedves Pápai Úr!


Sajnos túlnőtt és vihar által megtépázott diófánktól (a gallytördelés az elkövetkezőkben is várható, veszélyt jelentve a melléképületekre) néhány éven belül biztos, hogy meg kell válnunk. A közelébe, lényegében a külső lombja alá már most szeretnénk gyümölcsfákat ültetni (meggyre és cseresznyére gondoltunk), hogy mire kivágjuk a diófát, a helye mielőbb kitöltődjön, amelyre az árnyék és a belátás megakadályozása miatt (családi házunk köré sajnos több emeletes épületeket húztak) nagy szülkségünk lenne. A kérdésem, hogyha elég napfényt kapnak a kis fák, fejlődésük biztosított-e? A diófában lévő "méreganyag", amely állítólag a gyökerüket is érinti, nem pusztítja-e el őket?


Köszönettel, üdvözlettel


Zita
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.03.06 14:59:41 ]  #573
Tisztelt Fadoktor!



Nagyon kevés ismeretem van a témával kapcsolatban, de tudomásom szerint díszfáknál, elsősorban a vadgesztenyénél a vadgesztenye aknázómoly (Cameraria ohridella) ellen használható eljárás. Az eljárás alkalmazása növényvédelmi szakképesítéshez kötött. A speciális növényvédő szert egy injektáló eszközt tartalmazza, amit a fában fúrt lyukakba kell helyezni. A lyukakat kb. 1 cm mélyre, tehát zömmel a háncsrészbe kell fúrni, egymástól 15-20 cm távolságra, közvetlenül a talajfelszín felett.


Nem hallottam arról, hogy gyümölcsfáknál is alkalmazható lenne-e az eljárás, és ha igen, milyen vegyszert lehet használni.



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.03.06 14:59:10 ]  #572
Kedves Erzsébet!



A pettyegetett lizinka (Lysimachia punctata) nyáron, virágzási időben a Silvanus Békásmegyeri Kertcentrumban megvásárolható. Az időszakosan árusított növények közé tartozik, mivel kevesen keresik. Vásárlás előtt célszerű közvetlenül érdeklődni a kertcentrumban e-mailen (bekasmegyer@silvanus.hu) vagy telefonon (1/240-35-86).



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Fadoktor!   [ 2009.03.06 12:54:42 ]  #571
Tisztelt Pápai Úr!


Szeretném megkérdezni, hogy a gyümölcsfáimnál alkalmazható-e egy ún. infuzios növényvédelmi eljárás, amikor a növényvédőszert a fatörzsén, a megfelelő szövetbe bejuttatva felszivatjuk a fa nedvkeringésével? Tudtommal létezik ilyen eljárás, és így környezetszennyezés nélkül elérhető a gomba és rovarölőszerek kijuttatása. Ha Ön tud ilyen technológiát írja meg, hogy hová kell bejuttatni a növényvédőszereket és mi a kivitelezés legegyszerűbb módja.


Tisztelettel: egy amatőr Fadoktor!
 Csoma Erzsébet   [ 2009.03.05 16:00:33 ]  #570
Kedves Pápai Úr!


Pettyegetett lizinlkát szeretnék szerezni a kertembe, de sehol nem találtam eddig. Tudna segíteni, hogy hol lehetne kapni, vagy önöknél kapható esetleg?


Köszönöm. Csoma E.
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.03.03 16:05:11 ]  #569
Tisztelt Denisa!



Legegyszerűbb, bár a legmacerásabb megoldás káliszappannal (kenőszappan) többször lemosni a növényeket. Többféle szobában is használható növényvédő szert forgalmaznak (pl. Pirimor, Dueci), Biola, Bio-Sect spry, Fito-Insect), a használati útmutatók betartásával ezek is eredményesen használhatók.


A hagymásokat elvirágzás után célszerű szabadban cseréppel együtt kisűlyeszteni, majd a levelek visszahúzódásig tápoldattal öntözni. Ekkor hízik a hagyma, és a következő évi virágok is ekkor alakulnak ki. Nyáron és ősszel nincs különösebb teendő, bár augusztustól már megindul a gyökeresedés, ezért jó, ha nyirkos a talaj. A keményebb átfagyástól lomb takaróval kell védeni a cserepeket, majd tél közepén lehet kiemelni a cserepeket a talajból, és megkezdeni a hajtatást.



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Denisa   [ 2009.03.02 18:11:20 ]  #568
Tisztelt Pápai Úr!



Valami hatásos védelemre lenne szükségem.A szobanövényeimet ugyanis megtámadták a tetvek.Nem tudom mi tévő legyek,hogy eltűnjenek.Tudna valamit javasolni a korallvirágaim már elpusztultak és a többi növényen is megjelentek a tetvek.


Más cserépben nevelt jácintjaimat és nárciszaimat tudom-e többszöri virágzásra bírni?


Eddig 2-2 virágot hoztak mindíg és utánna "pihentek".



A válaszait előre is köszönöm!
 TIBI 2M   [ 2009.03.01 14:44:12 ]  #567
Tisztelt Pápai Úr



Még annyit szeretnék kérdezni,hogyan kell szaporitani a leylandy ciprust.
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.03.03 16:04:55 ]  #566
Tisztelt TIBI 2M!



A Leyland-ciprus nagyon nehezen viseli az átültetést, csak ha nagyon muszáj, akkor végezze el ezt a kényes műveletet. Most márciusban a lehető legnagyobb gyökérzettel (földlabdával) emelje ki a növényt. Célszerű a hajtásokat erőteljesen visszavágni, hogy minél kisebb párologtató felület maradjon. Az első években rendszeresen öntözést kell biztosítani. Nem véletlen, hogy szinte csak konténerben árusítják ezt a sláger növényt.


Házilag eredményesen nem igazán szaporítható, olyan szabályozott környezetet igényel, amit otthon nem nagyon lehet biztosítani. A legtöbb Leyland-ciprust nevelő faiskola sem bíbelődik a szaporítással, gyökeres csemetét vásárol.


Sárga,és barack színű leandert legkésőbb májustól a békásmegyeri Silvanusban is árusítunk, kérem, forduljon közvetlenül a Kertcentrumhoz (bekasmegyer@silvanus.hu).



Üdvözlettel: Pápai Antal

 TIBI 2M   [ 2009.02.27 22:33:15 ]  #565
Tisztelt Pápai Úr!



Azt szeretném megtudni,hogy a 2m magas leylandy ciprus átültethető-e,és mikor.


Keresek sárga,és barack szinü leandert.

  Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.02.27 16:01:41 ]  #564
Kedves Baranyai Judit!



A virág a növények ivarszerve, alapvető célja hogy a megtermékenyülés (beporzás) minél sikeresebben menjen végbe. Kétféle beporzási lehetőség van, a szél és a rovar beporzás. A szél porozta növényeknek van ugyan virágjuk és nem is vonzzák a rovarokat, de nem különösebben feltűnők, mivel a szelet nem kell magukhoz csalogatniuk. A számunkra is látható szép virágok azért pompáznak, hogy minél több állatot, leginkább rovart, köztük méhet vonzzanak magukhoz.


Véleményem szerint az Ön kérését és a természet törvényeit nem lehet összehozni, ezért én nem tudok virágot és bokrokat ajánlani. Természetesen zárt körülmények között (pl. hatalmas tüllborítással) bármelyik növény szépen virágzik és a rovarok sem jutnak a növényekhez, de feltételezem, nem erre gondolt.


Tisztelt kertbarátok, akinek van jó növényjavaslata, kérem írja meg!



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Baranyai judit   [ 2009.02.27 14:49:59 ]  #563
Tanácsot szeretnék kérni. olyan virágos bokrot, bokrokat keresek mellyekre nem jönnek a méhek , darazsak.


köszönöm
 Major Gyula   [ 2009.02.18 20:17:02 ]  #562
Köszönjük, a fa nevének utánanézünk!
 Tamás   [ 2009.02.18 09:29:39 ]  #561
Kedves Antal, nagyon szépen köszönöm a segítséget!
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.02.17 13:47:28 ]  #560
Tisztelt Major Gyula Úr!



Elnézést kérek, félreírtam, a mandarin helyett mandulát írtam (de mandarinra gondoltam)! Hozzászólásom közepén szerepel a válasz.


Sajnos a fát nem tudom beazonosítani, jó lenne a latin neve.



Üdvözlettel: Pápai Antal
 Major Gyula   [ 2009.02.17 13:40:17 ]  #559
Elnézést, de én a mandarinról érdeklődtem.



Lehet, hogy nem jól tudom a fánk nevét. Ennek piros, hosszú, felálló termései vannak. Biztos, hogy nem selyemakác.



Válaszát köszönöm: Major Gyula
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.02.17 12:17:02 ]  #558
Tisztelt Tamás!



Kis odafigyeléssel biztosan túlélik a csemeték az akciót. Lehetőleg tél végén, kora tavasszal végezze el a műveletet. Amikor a talaj már nem fagyott, érdemes az új gödröket kiásni. A vastagabb törzsű, idősebb, nagyobb gyökerű csemetéknek akár 1 m3 nagyságú (1x1x1 m) gödörre is szükség lesz. Március elején a rügyek kifakadása előtt már ki lehet ásni a csemetéket. A nyárral kell kezdeni az átültetést, mert sokkal hamarabb fakad, mint az akác. Az összes csemetét 1 méter magasban célszerű visszavágni, és ha ez alatt is voltak oldalágak, azokat tőből el kell távolítani. Lehetőleg nagy gyökérzet maradjon meg a fákon, Ha szükséges, mert megsérültek a gyökérágak, éles metszőollóval vissza lehet vágni a gyökérzetet, de a hajszálgyökereket nem szabad leszedni. Az a jó, ha legalább 4-5 db, 20-25 cm-es gyökérág és sok hajszálgyökér van. Ez mind a két fajnál biztosan elérhető.


Átültetéskor ugyanolyan mélyre kerüljön a növény, mint előző helyén volt, tehát a gyökérnyaki rész legyen talajszintben. Ha tud érett istállótrágyát, komposztot, vagy jó minőségű földet tenni a gödörbe, érdemes, a fák kezdeti fejlődését segíti a javított talaj. Ültetés után célszerű tövig visszavágni a csemetéket, különösen, ha az öntözés nem megoldható. Az első évben fokozottan gondoskodni kell a gyomtalanításról, és ha lehetősége van, tavasszal és nyáron a szárazabb időszakokban öntözni kell. A víz jobb hasznosulása miatt a tő körüli talajt tányérszerűen kell kialakítani, hogy az öntözővíz ne folyjon el, hanem a gyökérzethez szivárogjon. A talajfelszínt mulccsal is érdemes takarni, különösen a tő körüli részt. Kevesebbet kell kapálni és a víz is jobban hasznosul.


Megfelelő gondozás mellet a csemeték ugyanolyan nagyok, vagy még nagyobbak lesznek, mint az eredeti helyükön voltak.



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Tamás   [ 2009.02.15 14:58:36 ]  #557
Tisztelt Olvasók! 1-2-3 méteres akác és nyárfa csemetéket szeretnék a tanyámon áthelyezni. A talaj meglehetősen homokos. Tudnának tanácsot adni, hogyan tehetném ezt annak reményében, hogy a csemeték túlélik az akciót?


A válaszokat javaslatokat előre is köszönöm!
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.02.16 16:45:24 ]  #556
Tisztelt Major Úr!



Nem tudom, mit ért japán sátorfa alatt. Interneten és Priszter Szaniszló: Növényneveink könyvében sem találtam ilyen nevű növényt. Lehet, hogy a (perzsa) selyemakácról - Albizia julibrissin-ról van szó? A selyemakác másik magyar neve a fátyolakác. Egyébként hazája Irántól (Perzsia) Japánig terjed, koronája ernyős (sátorozó).


Egy növénynek több, teljesen eltérő magyar neve lehet. Az egyértelmű megnevezés miatt használják a sok fajjal és fajtával dolgozó dísznövénytermesztésben és forgalmazásban a latin neveket (tehát nem nagyképűség miatt).


Azért is gondoltam a selyemakácra, mert ennél a növénynél is előfordul sárgás, megszilárdulva gumiszerű váladék, ami zömmel a fás részek vastagodása miatt létrejött repedésekből, vagy sebzésekből szivárog. Ez természetes tömítőanyag, idővel a sebek hegesedése után megszilárdul, és leesik a fáról.


A törpe mandulát márciusban, az intenzívebb nedvkeringés beindulása előtt érdemes átültetni, úgy, hogy a meglévő földlabda ne nagyon sérüljön.


A Carmona gondozásáról ezt a jó leírást találtam a http://bonsaiherman.atw.hu/ismertet/carmona/ismcarmona.html oldalon. A kérdésére adható válasz is szerepel benne:


Magyar neve - borágófa - nem használatos, karmonaként szerepel. Némely irodalomban Ehretta buxifoliának nevezik. Délkelet-Ázsiában és Dél-Kínában él.


Igen szép növény, sötétzöld, fényes, ovális, körte alakú levelekkel. A levelek széle ép, két kisebb bevágás van a csúcsa mellett. Fonákja világosabb. Törzse világos barna, majdnem sima, kisebb dudorokkal. Apró fehér virágaiból zöld bogyók fejlődnek, pirosra érnek.


Sajnos a mi éghajlatunk alatt nehezen tartható. Meleg igényes fa, min. 10 fokra van szüksége. Magas páratartalmat kíván, ezért csak üvegházban, akváriumedényben, fóliasátorban marad meg hosszabb ideig. Földje állandóan nedves legyen, de a túlöntözéstől - különösen télen - óvjuk. Megfelelő gondoskodással néhány évig szobában is eltartható, de igazi helye üvegházban van.


A nem túl idős fákat kétévente ültessük át, a szokásos bonszáj földbe.


Hajtásait 6-8 leveles korban végezzük, bármikor drótozhatjuk.


Nyáron óvatosan hozzászoktatva kitehetjük a szabadba, félárnyékos helyre. Télen 15 fok körül tartsuk, a túlfűtött szobában lehullhatnak a levelei és tönkremegy.


Tápanyag-pótlás nyáron két hetente, télen havonta ajánlott.


Rokon növény a C. macrophylla, levélméretében különbözik.



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Major Gyula   [ 2009.02.14 12:38:19 ]  #555
Tisztelt Pápai Úr!



A kertünkben lévő JAPÁN SÁTORFA kérgén, több helyen is sárga váladék folyik a hegekből. Azt szeretném megtudni, hogy ez betegség vagy csak valami folyamat, visszaforditható-e, s ha igen miként?



A másik az, hogy van cserépben egy TÖRPE MANDARINUNK, amely folyamatosan terem és folyamatosan virágzik. Mikor lehet átültetni?



Az utolsó pedig az, hogy van egy bonsai-unk, egészen pontosan CARMONA. Igényel-e valami különleges gondozást a tápoldaton kívül?



Válaszát előre is köszönöm:



Major Gyula
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.02.09 15:59:19 ]  #554
Tisztelt Andrea!



Amennyiben a jelzett növények megélnek, nem is olyan rossz a környezet, mert egyik növénycsoport sem az igénytelenségéről ismert.


Cserjék közül a legtöbb általánosan ismert szóba jöhet, de jó szívvel ajánlom a gránátalmát, fügét, tűztövist, örökzöld bangitákat, mint mediterrán (hatású) növényeket, valamint a nyáron virágzó nyári orgonákat, barátcserjét és kékszakállt. Díszfükek közül a molnárpántlikát (Miscanthus) és fajtáit, valamint a tollborzfűvet (Pennisetum) javaslom. Gyógy- és fűszernövények közül a levendulát (régen a Balaton felvidéken a tájképet meghatározó növény volt), a zsályát, a kakukkfüvet, az oreganót (szurokfű), az izsópot, a majorannát és a borsikafüvet ajánlom. A legtöbb fajnak kertészeti díszváltozata is létezik, mindegyik megfelelő.


Évelő növények: menyecskeszem, bíborvörös délvirág, kúpvirág, színeváltó kutyatej, kokárdavirág, érdes napraforgó és napvirágszem, sásliliom, fáklyaliliom, varjúháj, kövirózsa, törpe aranyvessző, nyuszifül fajok és fajtái.


A javasolt növények nagy biztonsággal megvásárolhatók a Silvanus üzletekben.



Üdvözlettel: Pápai Antal

 D. Andrea   [ 2009.02.07 19:10:34 ]  #553
Tisztelt Pápai Antal!



Tanácsát szeretném kérni, hogy milyen növények ültetését javasolja meszes-köves talajba. A kert a Balaton északi partján található, tapasztalatunk szerint eddig csak néhány igénytelen növény élt meg jól rajta. (Babérmeggy, fenyők, néhány tujafajta) Szeretnénk csinosabb kertet kialakítani, főleg virágzó cserjékre, díszfüvekre, fűszernövényekre, évelő virágos növényekre gondoltunk, melyek tavasztól őszig virágoznak. Fontos lenne, hogy ne igényeljenek folyamatos gondoskodást, mivel csak a kora nyártól őszig tartó időszakban tudnánk ott tartózkodni.


Kérem adjon néhány növénytippet, melyek jól viselik a mostohább körülményeket is.



Válaszát előre is nagyon köszönöm!



Üdvözlettel:


D. Andrea
 Major Gyula   [ 2009.02.07 11:27:05 ]  #552
Tisztelt Pápai Úr!



A kertünkben lévő JAPÁN SÁTORFA kérgén, több helyen is sárga váladék folyik a hegekből. Azt szeretném megtudni, hogy ez betegség vagy csak valami folyamat, visszaforditható-e, s ha igen miként?



A másik az, hogy van cserépben egy TÖRPE MANDARINUNK, amely folyamatosan terem és folyamatosan virágzik. Mikor lehet átültetni?



Az utolsó pedig az, hogy van egy bonsai-unk, egészen pontosan CARMONA. Igényel-e valami különleges gondozást a tápoldaton kívül?



Válaszát előre is köszönöm:



Major Gyula