Keresés:

Olcsó sövényt, exkluzív örökzöldeket keres? Itt megtalálja:
sövények.hu tuja.biz
Kerti praktikák


Vissza a fórumok listájához

 Németh Arnold   [ 2009.04.02 07:22:53 ]  #583
Tisztelt Uram!



Vegyes gyümölcsfás kertemben a gyümölcsfák mellett leyland tuja sövényt, malonyai tuját Agrol Plusz lemosó 3%-os lemosóval permeteztem a tegnapi napon. Úgy gondolom utólag, hogy hiba volt, és most aggódok a tujafélék sorsa fefűlől. Tisztelettel kérem a véleményét, mire kell számolnom. Valóban nagy hiba volt, és ha igen, tehetek-e valamit utólag (pl. lemosni a lemosót)?
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.03.26 14:49:57 ]  #582
Kedves Anikó!



A mályvacserje éves hajtásain hozza virágait. A jezsámen a többéves ágakon fejlődő rövid hajtásokon virágzik, tehát később fordul virágzó korba. A ritkítással valószínűleg jobb lesz a bokor megvilágítottsága, remélhetőleg hozzájárul a virágzáshoz. Ez csak akkor helytálló, ha nem az idősebb ágak lettel eltávolítva.



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Barabás Anikó   [ 2009.03.26 09:29:01 ]  #581
Kedves Pápai Antal !


Segítségét kérném jezsámen bokrommal kapcsolatban. 3 éve ültettem, azóta egyszer sem virágzott. Egészségesnek tűnt minden évben, vesszőit bőven hozza, de csak levei vannak. Napos helyre ültettük, vízellátása rendben, mellette 2m-re lévő hibiszkusz gyönyörűen virágzik. Ősszel megritkítottam.Mi lehet a baj ?
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.03.24 15:34:25 ]  #580
Kedves Emese!



A mi éghajlatunkon örökzöld futó- (kúszó)növény meglehetősen kevés van. A legmegbízhatóbb kúszó örökzöld a borostyán. Napon lassan indul meg, de némi öntözéssel könnyen megszokja a helyet és akár 60-80 cm hosszú hajtásokat is fejleszt. A kőkerítésre léggyökereivel kapaszkodik. Az alapfaj a legjobb tűrőképességű. Sok színes és szeldelt levelű fajtája van, ezek csak védett fekvésben télállók.


Humuszos, jó vízgazdálkodású talajba ültethető a japán lonc (Lonicera japonica). Levelei télizöldek, védett környezetben és enyhébb teleken csak tavasszal, közvetlenül a korai kihajtás előtt hullnak le. Kellemes illatú fehér virágai júniustól nyílnak. A Halliana fajta gazdagon virágzik. Feltétlenül támasztékot igényel.



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Molnár Emese   [ 2009.03.24 14:14:03 ]  #579
Kedves Pápai Úr!



Szeretnék érdeklődni, hogy pihenőkertbe egy majdnem három méter magas, 5O méter hósszú kőkerítésre milyen kúszónövény illik, ami hamar nő és örökzöld?



Köszönettel: Molnár Emese
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.03.24 10:25:53 ]  #578
Kedves Miklós!



Legutóbbi hozzászólásomban választ talál kérdésére.


A dió minden része tartalmaz más növény fejlődését gátló anyagokat, de ha a lehullott növényi részeket a kioldódás előtt rendszeresen összeszedik, és a fa alsó lehajló ágait levágják, az árnyéktűrő fűkeverékből vetett gyep megmarad a fa alatt. Természetesen az erősebb gyökér konkurencia, az árnyék, és a dió gyökérzetéből származó vegyi anyagok miatt gyengébb fejlődésű gyepre lehet számítani. Más árnyéktűrő gyeppótló évelő is ültethető a fa alá, de azokról nehezebben lehet összegyűjteni a lehullott növényi részeket.



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Miklós   [ 2009.03.22 21:18:51 ]  #577
Kedves Pápai úr!



Szeretném megkérdezni,hogy a diófa alatti részen miért nem lehet kulturnövényt termeszteni és a levele,vagy a virága okozza a problémát? Egyáltalán mit lehet oda ültetni? Még a fű sem marad meg igazán.
 Zita   [ 2009.03.13 13:16:35 ]  #576
Kedves Pápai Antal!


Nagyon köszönöm a válaszát, azt hiszem, hogy alapos nyesegetéssel inkább a diófa mellett döntunk, mert nyáron nagyon szép.


Üdvözlettel,


Zita
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.03.13 11:11:56 ]  #575
Kedves Zita!



Amennyiben nem terhes a diófa jelenléte, nem feltétlenül szükséges kivágni. Saját tapasztalatból tudom, hogy az öreg diófák is nagyon jól tűrik az ifjítást, akár a radikális beavatkozást is elviselik. Az is elég, ha csak az alsó vázágak maradnak meg, gyönyörűen újra nő a korona.


Ha mégis más gyümölcsfában gondolkoznak, elültethetik a korona széléhez, de arra számíthatnak, hogy amíg a diófa „nyomja” az egyik oldalról féloldalasan fejlődik a kis fa, tehát célszerű rövid ideig tartani a társbérletet. A dió gyökérzete miatt is lassabb növekedésre kell számítani.


A dió levele és gyökérváladéka is tartalmaz fejlődést gátló anyagokat, de csak ettől nem pusztulnak el a növények. A diófa alatt általában azért nincs fű vagy más növény, mert hosszú ideig marad a fa alatt a lehullott dió lomb, amiből kioldódnak a káros anyagok, illetve a fényigényes fű vagy más növény nem tud fejlődni a fa alatti mélyárnyékban. Sokáig tartott magát az a vélemény, hogy a dió levelet nem szabad komposztálni. Komposztálásban járatos szakértőtől hallottam, hogy bátran lehet ezt a levelet is komposztálni, de legalább 2 év kell, hogy a levelek földdé érjenek. Ekkorra már a fejlődést gátló anyagok is elbomlanak.



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Zita   [ 2009.03.08 12:41:29 ]  #574
Kedves Pápai Úr!


Sajnos túlnőtt és vihar által megtépázott diófánktól (a gallytördelés az elkövetkezőkben is várható, veszélyt jelentve a melléképületekre) néhány éven belül biztos, hogy meg kell válnunk. A közelébe, lényegében a külső lombja alá már most szeretnénk gyümölcsfákat ültetni (meggyre és cseresznyére gondoltunk), hogy mire kivágjuk a diófát, a helye mielőbb kitöltődjön, amelyre az árnyék és a belátás megakadályozása miatt (családi házunk köré sajnos több emeletes épületeket húztak) nagy szülkségünk lenne. A kérdésem, hogyha elég napfényt kapnak a kis fák, fejlődésük biztosított-e? A diófában lévő "méreganyag", amely állítólag a gyökerüket is érinti, nem pusztítja-e el őket?


Köszönettel, üdvözlettel


Zita
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.03.06 14:59:41 ]  #573
Tisztelt Fadoktor!



Nagyon kevés ismeretem van a témával kapcsolatban, de tudomásom szerint díszfáknál, elsősorban a vadgesztenyénél a vadgesztenye aknázómoly (Cameraria ohridella) ellen használható eljárás. Az eljárás alkalmazása növényvédelmi szakképesítéshez kötött. A speciális növényvédő szert egy injektáló eszközt tartalmazza, amit a fában fúrt lyukakba kell helyezni. A lyukakat kb. 1 cm mélyre, tehát zömmel a háncsrészbe kell fúrni, egymástól 15-20 cm távolságra, közvetlenül a talajfelszín felett.


Nem hallottam arról, hogy gyümölcsfáknál is alkalmazható lenne-e az eljárás, és ha igen, milyen vegyszert lehet használni.



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.03.06 14:59:10 ]  #572
Kedves Erzsébet!



A pettyegetett lizinka (Lysimachia punctata) nyáron, virágzási időben a Silvanus Békásmegyeri Kertcentrumban megvásárolható. Az időszakosan árusított növények közé tartozik, mivel kevesen keresik. Vásárlás előtt célszerű közvetlenül érdeklődni a kertcentrumban e-mailen (bekasmegyer@silvanus.hu) vagy telefonon (1/240-35-86).



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Fadoktor!   [ 2009.03.06 12:54:42 ]  #571
Tisztelt Pápai Úr!


Szeretném megkérdezni, hogy a gyümölcsfáimnál alkalmazható-e egy ún. infuzios növényvédelmi eljárás, amikor a növényvédőszert a fatörzsén, a megfelelő szövetbe bejuttatva felszivatjuk a fa nedvkeringésével? Tudtommal létezik ilyen eljárás, és így környezetszennyezés nélkül elérhető a gomba és rovarölőszerek kijuttatása. Ha Ön tud ilyen technológiát írja meg, hogy hová kell bejuttatni a növényvédőszereket és mi a kivitelezés legegyszerűbb módja.


Tisztelettel: egy amatőr Fadoktor!
 Csoma Erzsébet   [ 2009.03.05 16:00:33 ]  #570
Kedves Pápai Úr!


Pettyegetett lizinlkát szeretnék szerezni a kertembe, de sehol nem találtam eddig. Tudna segíteni, hogy hol lehetne kapni, vagy önöknél kapható esetleg?


Köszönöm. Csoma E.
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.03.03 16:05:11 ]  #569
Tisztelt Denisa!



Legegyszerűbb, bár a legmacerásabb megoldás káliszappannal (kenőszappan) többször lemosni a növényeket. Többféle szobában is használható növényvédő szert forgalmaznak (pl. Pirimor, Dueci), Biola, Bio-Sect spry, Fito-Insect), a használati útmutatók betartásával ezek is eredményesen használhatók.


A hagymásokat elvirágzás után célszerű szabadban cseréppel együtt kisűlyeszteni, majd a levelek visszahúzódásig tápoldattal öntözni. Ekkor hízik a hagyma, és a következő évi virágok is ekkor alakulnak ki. Nyáron és ősszel nincs különösebb teendő, bár augusztustól már megindul a gyökeresedés, ezért jó, ha nyirkos a talaj. A keményebb átfagyástól lomb takaróval kell védeni a cserepeket, majd tél közepén lehet kiemelni a cserepeket a talajból, és megkezdeni a hajtatást.



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Denisa   [ 2009.03.02 18:11:20 ]  #568
Tisztelt Pápai Úr!



Valami hatásos védelemre lenne szükségem.A szobanövényeimet ugyanis megtámadták a tetvek.Nem tudom mi tévő legyek,hogy eltűnjenek.Tudna valamit javasolni a korallvirágaim már elpusztultak és a többi növényen is megjelentek a tetvek.


Más cserépben nevelt jácintjaimat és nárciszaimat tudom-e többszöri virágzásra bírni?


Eddig 2-2 virágot hoztak mindíg és utánna "pihentek".



A válaszait előre is köszönöm!
 TIBI 2M   [ 2009.03.01 14:44:12 ]  #567
Tisztelt Pápai Úr



Még annyit szeretnék kérdezni,hogyan kell szaporitani a leylandy ciprust.
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.03.03 16:04:55 ]  #566
Tisztelt TIBI 2M!



A Leyland-ciprus nagyon nehezen viseli az átültetést, csak ha nagyon muszáj, akkor végezze el ezt a kényes műveletet. Most márciusban a lehető legnagyobb gyökérzettel (földlabdával) emelje ki a növényt. Célszerű a hajtásokat erőteljesen visszavágni, hogy minél kisebb párologtató felület maradjon. Az első években rendszeresen öntözést kell biztosítani. Nem véletlen, hogy szinte csak konténerben árusítják ezt a sláger növényt.


Házilag eredményesen nem igazán szaporítható, olyan szabályozott környezetet igényel, amit otthon nem nagyon lehet biztosítani. A legtöbb Leyland-ciprust nevelő faiskola sem bíbelődik a szaporítással, gyökeres csemetét vásárol.


Sárga,és barack színű leandert legkésőbb májustól a békásmegyeri Silvanusban is árusítunk, kérem, forduljon közvetlenül a Kertcentrumhoz (bekasmegyer@silvanus.hu).



Üdvözlettel: Pápai Antal

 TIBI 2M   [ 2009.02.27 22:33:15 ]  #565
Tisztelt Pápai Úr!



Azt szeretném megtudni,hogy a 2m magas leylandy ciprus átültethető-e,és mikor.


Keresek sárga,és barack szinü leandert.

  Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.02.27 16:01:41 ]  #564
Kedves Baranyai Judit!



A virág a növények ivarszerve, alapvető célja hogy a megtermékenyülés (beporzás) minél sikeresebben menjen végbe. Kétféle beporzási lehetőség van, a szél és a rovar beporzás. A szél porozta növényeknek van ugyan virágjuk és nem is vonzzák a rovarokat, de nem különösebben feltűnők, mivel a szelet nem kell magukhoz csalogatniuk. A számunkra is látható szép virágok azért pompáznak, hogy minél több állatot, leginkább rovart, köztük méhet vonzzanak magukhoz.


Véleményem szerint az Ön kérését és a természet törvényeit nem lehet összehozni, ezért én nem tudok virágot és bokrokat ajánlani. Természetesen zárt körülmények között (pl. hatalmas tüllborítással) bármelyik növény szépen virágzik és a rovarok sem jutnak a növényekhez, de feltételezem, nem erre gondolt.


Tisztelt kertbarátok, akinek van jó növényjavaslata, kérem írja meg!



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Baranyai judit   [ 2009.02.27 14:49:59 ]  #563
Tanácsot szeretnék kérni. olyan virágos bokrot, bokrokat keresek mellyekre nem jönnek a méhek , darazsak.


köszönöm
 Major Gyula   [ 2009.02.18 20:17:02 ]  #562
Köszönjük, a fa nevének utánanézünk!
 Tamás   [ 2009.02.18 09:29:39 ]  #561
Kedves Antal, nagyon szépen köszönöm a segítséget!
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.02.17 13:47:28 ]  #560
Tisztelt Major Gyula Úr!



Elnézést kérek, félreírtam, a mandarin helyett mandulát írtam (de mandarinra gondoltam)! Hozzászólásom közepén szerepel a válasz.


Sajnos a fát nem tudom beazonosítani, jó lenne a latin neve.



Üdvözlettel: Pápai Antal
 Major Gyula   [ 2009.02.17 13:40:17 ]  #559
Elnézést, de én a mandarinról érdeklődtem.



Lehet, hogy nem jól tudom a fánk nevét. Ennek piros, hosszú, felálló termései vannak. Biztos, hogy nem selyemakác.



Válaszát köszönöm: Major Gyula
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.02.17 12:17:02 ]  #558
Tisztelt Tamás!



Kis odafigyeléssel biztosan túlélik a csemeték az akciót. Lehetőleg tél végén, kora tavasszal végezze el a műveletet. Amikor a talaj már nem fagyott, érdemes az új gödröket kiásni. A vastagabb törzsű, idősebb, nagyobb gyökerű csemetéknek akár 1 m3 nagyságú (1x1x1 m) gödörre is szükség lesz. Március elején a rügyek kifakadása előtt már ki lehet ásni a csemetéket. A nyárral kell kezdeni az átültetést, mert sokkal hamarabb fakad, mint az akác. Az összes csemetét 1 méter magasban célszerű visszavágni, és ha ez alatt is voltak oldalágak, azokat tőből el kell távolítani. Lehetőleg nagy gyökérzet maradjon meg a fákon, Ha szükséges, mert megsérültek a gyökérágak, éles metszőollóval vissza lehet vágni a gyökérzetet, de a hajszálgyökereket nem szabad leszedni. Az a jó, ha legalább 4-5 db, 20-25 cm-es gyökérág és sok hajszálgyökér van. Ez mind a két fajnál biztosan elérhető.


Átültetéskor ugyanolyan mélyre kerüljön a növény, mint előző helyén volt, tehát a gyökérnyaki rész legyen talajszintben. Ha tud érett istállótrágyát, komposztot, vagy jó minőségű földet tenni a gödörbe, érdemes, a fák kezdeti fejlődését segíti a javított talaj. Ültetés után célszerű tövig visszavágni a csemetéket, különösen, ha az öntözés nem megoldható. Az első évben fokozottan gondoskodni kell a gyomtalanításról, és ha lehetősége van, tavasszal és nyáron a szárazabb időszakokban öntözni kell. A víz jobb hasznosulása miatt a tő körüli talajt tányérszerűen kell kialakítani, hogy az öntözővíz ne folyjon el, hanem a gyökérzethez szivárogjon. A talajfelszínt mulccsal is érdemes takarni, különösen a tő körüli részt. Kevesebbet kell kapálni és a víz is jobban hasznosul.


Megfelelő gondozás mellet a csemeték ugyanolyan nagyok, vagy még nagyobbak lesznek, mint az eredeti helyükön voltak.



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Tamás   [ 2009.02.15 14:58:36 ]  #557
Tisztelt Olvasók! 1-2-3 méteres akác és nyárfa csemetéket szeretnék a tanyámon áthelyezni. A talaj meglehetősen homokos. Tudnának tanácsot adni, hogyan tehetném ezt annak reményében, hogy a csemeték túlélik az akciót?


A válaszokat javaslatokat előre is köszönöm!
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.02.16 16:45:24 ]  #556
Tisztelt Major Úr!



Nem tudom, mit ért japán sátorfa alatt. Interneten és Priszter Szaniszló: Növényneveink könyvében sem találtam ilyen nevű növényt. Lehet, hogy a (perzsa) selyemakácról - Albizia julibrissin-ról van szó? A selyemakác másik magyar neve a fátyolakác. Egyébként hazája Irántól (Perzsia) Japánig terjed, koronája ernyős (sátorozó).


Egy növénynek több, teljesen eltérő magyar neve lehet. Az egyértelmű megnevezés miatt használják a sok fajjal és fajtával dolgozó dísznövénytermesztésben és forgalmazásban a latin neveket (tehát nem nagyképűség miatt).


Azért is gondoltam a selyemakácra, mert ennél a növénynél is előfordul sárgás, megszilárdulva gumiszerű váladék, ami zömmel a fás részek vastagodása miatt létrejött repedésekből, vagy sebzésekből szivárog. Ez természetes tömítőanyag, idővel a sebek hegesedése után megszilárdul, és leesik a fáról.


A törpe mandulát márciusban, az intenzívebb nedvkeringés beindulása előtt érdemes átültetni, úgy, hogy a meglévő földlabda ne nagyon sérüljön.


A Carmona gondozásáról ezt a jó leírást találtam a http://bonsaiherman.atw.hu/ismertet/carmona/ismcarmona.html oldalon. A kérdésére adható válasz is szerepel benne:


Magyar neve - borágófa - nem használatos, karmonaként szerepel. Némely irodalomban Ehretta buxifoliának nevezik. Délkelet-Ázsiában és Dél-Kínában él.


Igen szép növény, sötétzöld, fényes, ovális, körte alakú levelekkel. A levelek széle ép, két kisebb bevágás van a csúcsa mellett. Fonákja világosabb. Törzse világos barna, majdnem sima, kisebb dudorokkal. Apró fehér virágaiból zöld bogyók fejlődnek, pirosra érnek.


Sajnos a mi éghajlatunk alatt nehezen tartható. Meleg igényes fa, min. 10 fokra van szüksége. Magas páratartalmat kíván, ezért csak üvegházban, akváriumedényben, fóliasátorban marad meg hosszabb ideig. Földje állandóan nedves legyen, de a túlöntözéstől - különösen télen - óvjuk. Megfelelő gondoskodással néhány évig szobában is eltartható, de igazi helye üvegházban van.


A nem túl idős fákat kétévente ültessük át, a szokásos bonszáj földbe.


Hajtásait 6-8 leveles korban végezzük, bármikor drótozhatjuk.


Nyáron óvatosan hozzászoktatva kitehetjük a szabadba, félárnyékos helyre. Télen 15 fok körül tartsuk, a túlfűtött szobában lehullhatnak a levelei és tönkremegy.


Tápanyag-pótlás nyáron két hetente, télen havonta ajánlott.


Rokon növény a C. macrophylla, levélméretében különbözik.



Üdvözlettel: Pápai Antal

 Major Gyula   [ 2009.02.14 12:38:19 ]  #555
Tisztelt Pápai Úr!



A kertünkben lévő JAPÁN SÁTORFA kérgén, több helyen is sárga váladék folyik a hegekből. Azt szeretném megtudni, hogy ez betegség vagy csak valami folyamat, visszaforditható-e, s ha igen miként?



A másik az, hogy van cserépben egy TÖRPE MANDARINUNK, amely folyamatosan terem és folyamatosan virágzik. Mikor lehet átültetni?



Az utolsó pedig az, hogy van egy bonsai-unk, egészen pontosan CARMONA. Igényel-e valami különleges gondozást a tápoldaton kívül?



Válaszát előre is köszönöm:



Major Gyula
 Silvanus - Pápai Antal   [ 2009.02.09 15:59:19 ]  #554
Tisztelt Andrea!



Amennyiben a jelzett növények megélnek, nem is olyan rossz a környezet, mert egyik növénycsoport sem az igénytelenségéről ismert.


Cserjék közül a legtöbb általánosan ismert szóba jöhet, de jó szívvel ajánlom a gránátalmát, fügét, tűztövist, örökzöld bangitákat, mint mediterrán (hatású) növényeket, valamint a nyáron virágzó nyári orgonákat, barátcserjét és kékszakállt. Díszfükek közül a molnárpántlikát (Miscanthus) és fajtáit, valamint a tollborzfűvet (Pennisetum) javaslom. Gyógy- és fűszernövények közül a levendulát (régen a Balaton felvidéken a tájképet meghatározó növény volt), a zsályát, a kakukkfüvet, az oreganót (szurokfű), az izsópot, a majorannát és a borsikafüvet ajánlom. A legtöbb fajnak kertészeti díszváltozata is létezik, mindegyik megfelelő.


Évelő növények: menyecskeszem, bíborvörös délvirág, kúpvirág, színeváltó kutyatej, kokárdavirág, érdes napraforgó és napvirágszem, sásliliom, fáklyaliliom, varjúháj, kövirózsa, törpe aranyvessző, nyuszifül fajok és fajtái.


A javasolt növények nagy biztonsággal megvásárolhatók a Silvanus üzletekben.



Üdvözlettel: Pápai Antal