A Silvanus Faiskola szorosan együttműködik a Pannon Szarvasgomba Kft.-vel, mely Magyarországon egyedülállóként szarvasgombával együtt élő csemeték előállítására specializálódott.






(Bővebben)
Mi a szarvasgomba?
A szarvasgombák fák, cserjék gyökerével szimbiózisban élnek. Termőtestei a föld alatt, általában a talaj felső 20-30 cm-es rétegében képződnek. A szarvasgombák titka, gasztronómiai értéke különleges aromájukban rejlik. Jellegzetes illatukat egyes állatok jól felismerik. Régen disznóval, manapság betanított kutyával "vadásznak" a szarvasgombákra, régi nevén a triflákra. A triflákat színük alapján leegyszerűsítve két nagy csoportra bonthatjuk: a fekete és fehér szarvasgombákra. Előbbi kategóriába tartozik többek között a hazánkban is igen elterjedt nyári (Tuber aestivum) és téli szarvasgomba (T. brumale). Míg a fehér triflákhoz sorolandó például az isztriai szarvasgomba (T. magnatum) és az egyetlen édes ízű faj, a homoki szarvasgomba (Mattirolomyces terfezioides), mely Európában számottevő mennyiségben kizárólag a Kárpát-medencében fordul elő.
 

Nyári szarvasgomba	Téli szarvasgomba	Isztriai szarvasgomba	Homoki szarvasgomba

Ültetvényes termesztése
Sokan nem tudják, hogy Magyarországon jelentős mennyiségben és kifogástalan minőségben gyűjthetők a szarvasgombák. A remek élőhelyi adottságok megalapozzák az ültetvényes termesztés sikerét. Ennek gondolata Hollós László világhírű gombakutató 1911-ben "Magyarország földalatti gombái" címmel megjelent könyvében már olvasható, amelyben a hazai termesztés beindítását szorgalmazta. Jelenleg a szarvasgomba fajok közül a francia (T. melanosporum) és a nyári szarvasgomba termesztéstechnológiája van kidolgozva, de egyéb trifa fajok termesztésbe vonására is intenzív kutatások folynak.
 

A szarvasgomba ültetvények iránt érdeklődők további információhoz juthatnak a Pannon Szarvasgomba Kft. honlapján: www.pszg.hu